Bár nekem még bőven a rendes szótárt kéne bújnom, de néha nem árt bele-bele nézni egy szlengszótárba is. "angol-magyar" bloggertársunk látszólag egy ilyesmi szótár kialakítására törekszik. Ahogy ő írja:

Egy hónapja 60 éves Édesapám hivatalosan és hivatásosan is újságíró. A Távlatoknál űzi szakmáját sarokszobájának sarkában... majdnem. Szóval ott ül az ablaknál és többnyire újságír, mikor éppen nem lektorál, korrektúrázik vagy olvasószerkeszt. Továbbá szabadúszik itt-ott, ahová éppen ír, karcol, kommentál vagy bőven kifejt.

Édesapa egyik nagy álma volt, hogy másokhoz hasonlóan, megkötések és egyéb elvi szabályoktól mentesen írhassa és tegye közzé azt, amit csak szeretne, úgy ahogyan szeretné. Többek között itt, az interneten.

Édesapának viszonylag sok, 2 azaz kettő darab tizenhatodkész honlapja volt már. Mindegyik egy jó kis ígéret vagy éppen születésnapi ajándék volt... tőlem. Az persze már más kérdés, hogy cseppet sem értek a honlapszerkesztéshez, és HTML-ből is csak a legalapvetőbb parancsokat ismerem.

Így aztán Édesapa először kapott egy szülinapi honlapot, amely az előbb említett gyarlóságom végett a meglepetésen túl nem sok mindenre volt jó.

Második honlapja már jobban sikerült, mert megtaláltam a Lúzer HTML-hez Nem Értők Segítőkész Honlapszerkesztésre Bírók nagyszerű fejlesztését, a G-portált. No jó, ez már nem is volt tizenhatodkész, itt már eljutottam a nyolcadrészig, ami Édesapa összes, itthon fellelhető eddigi cikkének kiválogatását jelentette.

De ennél a pontnál megintcsak nem jutottunk közelebb Édesapa álmához, hiszen jobb szerette volna közzétenni azt, amit most alkot, ami most nyomja a lelkét és az ujját. Ezt – szabadúszás ide vagy oda, hisz megkötések itt is, ott is – nem teheti meg máshol, csak újabb medencéjében, a freeblog hasábjain, melyet februárban fedeztem fel, s mutattam meg neki mondván: "Apu, ezt kerested!"

Lásd a fenti linket. :)

A borászathoz, meg úgy általában az alkoholos italokhoz nem értek jobban egy laikusnál, viszont a Művelt Alkoholisták látszólag annál inkább. Bár ezt inkább mindenki döntse el saját maga.

Mellesleg a Golden Blog 2006 Gasztroblog kategóriájának II. helyezettje!

Amikor egy súlyos, tartós, esetleg halálos betegségben szenvedő gyermeket látsz, mire gondolsz? Felteszed a kérdést: Mivel "érdemelte" ki ezt a sorsot? Miért pont ő, akinek még fogalma sincs arról, milyen lehet önállóan élni, de máris a halálra vagy a tartós rokkantságra kell gondolnia? Szörnyű lehet...
Jó esetben előjön benned még egy kérdés is: Hogyan segíthetnék rajtuk?